A laptopok kevesebb áramot fogyasztanak, csöndesebbek az asztali társaiktól és persze ami a legfontosabb: hordozhatóak - bármikor könnyen a hónunk alá csaphatjuk és oda vihetjük ahová csak akarjuk Akár olyan helyen is használhatjuk ahol még áram sincs, hiszen egy ideig a saját akkumulátora is működtetni tudja. De egy kicsit lassabbak, kevesebb tárhellyel rendelkeznek és általában gyöngébb a grafikájuk, habár ezek a különbségek nem túl nagyok, a legtöbb felhasználó észre sem veszi.
A laptopok ugyanakkor sokkal drágábbak, habár az utóbbi időben ez az árkülönbség csökken, még mindig, egy ugyan olyan képességekkel rendelkező laptop két-háromszor annyiba kerül mint egy ugyan olyan asztali számítógép. Ennek ellenére, különösen az utóbbi időben, az eladási listákon a laptopok eladása megközelíti a klasszikus személyi számítógépek eladását (még a mi tájainkon is).
Felépítésben a hordozható és a klasszikus személyi számítógépek nagyon hasonlóak, hiszen a fő részeik ugyan azok. A különbség csak abban van, ahogy ezek az alkatrészek össze állnak. Az asztali számítógépek alkatrészei egy viszonylag nagy dobozban kapnak helyet, a monitor billentyűzet és a többi periféria pedig kábelekkel vagy drótnélküli módon kötődnek ehhez a házhoz. A számítógép házban rengeteg hely van hozzáadható dolgoknak, kábeleknek és ami talán a legfontosabb a légmozgásnak a hűtéshez.
A laptop ugyanakkor sokkal kisebb és könnyebb mint a legkisebb asztali számítógép doboza. Sőt a képernyő és a billentyűzet is beépített része minden laptopnak. A jól hűthető tágas ház helyett itt egy kis, lapos doboz van ahol az alkatrészek szorosan egymás mellett helyezkednek el.
Ez miatt az alapvető különbség miatt a hordozható és az asztali számítógép közt, a laptop összetevőinek sokkal kisebbeknek kell lenniük, kevesebb energiával kell működniük és kevesebb hőt szabad termelniük. Általában ezek a különbségek miatt az alkatrészek jóval drágábbak is, ami hozzájárul a laptoppok magasabb áraihoz.
A laptopok legfontosabb alkatrésze, ugyan úgy mint minden más számítógépnek is, a mikroprocesszor vagy CPU. Az egész gépben talán ez az alkatrész az amely a legnagyobb hőtermelő, ezért a laptopokban legtöbbször, speciális processzorokat raknak, amelyeket direkt a hordozható számítógépekre terveztek, amelyek kisebb feszültségen működnek, tehát egyrészt kevesebb áramot fogyasztanak, másrészt kevésbé melegszenek. Persze ez azzal is jár, hogy a proci lassabban is működik. A legtöbb laptop magasabb feszültségre kapcsolja a gépet ha a hálózatból kapja az áramot, illetve csökkenti, ha a saját akkumulátorával működik. Ugyan úgy, ha a rendszer azt veszi észre hogy nem használjuk, illetve az épp futó programok nem túl igényesek, nincs szükség túl nagy processzor erőre akkor szintén csökkenti a feszültséget, hogy minimalizálja az akkumulátor használatát és a hőtermelést. Vannak laptopok amelyekbe asztali számítógép processzorát építik, csak alacsonyabb órajellel működtetik. Ezeknek a gépeknek, általában jobb a teljesítménye, ugyanakkor sokkal jobban melegszenek, illetve rövidebb ideig tudnak a saját akkumulátorról működni.
A kis hely miatt különösen nagy hangsúlyt kap a processzor hűtése. Speciális ventilátorok, hűtőbordák, hőelvezető csövek mellett a laptop processzora szinte mindig valahol az egység szélén található, hogy könnyebben el lehessen vezetni a termelt hőt, anélkül, hogy a többi komponenst felmelegítené.
Mivel a memória nem igazán nagy energia fogyasztó és nem is nagy helyet foglal el, itt van lehetőség arra, hogy a processzor lassúságát egy kicsit ellensúlyozzák. A gyorsítótáras memóriát (cache memory) előszeretettel alkalmazzák a gyártók a gép felgyorsítására. Gond nélkül lehet alkalmazni a nagy kapacitású gyors memóriákat. Persze itt is igyekeznek minél kisebb méretű memória modulokat használni a helymegtakarítás miatt.
A hordozható számítógépekben található merevlemezek is általában kisebb kapacitásúak és lassabbak, hogy energiatakarékosabbak lehessenek az asztali társaiknál. A mai gépek floppy olvasót már csak ritkán tartalmaznak, inkább a DVD írót építik be.
A grafikus processzor természetesen szintén speciálisan a laptopokra van tervezve, itt is elsősorban a minél kisebb fogyasztást és a méretet szem előtt tartva. A grafikus processzor általában az alaplapra van integrálva, de természetes léteznek apró grafikus kártyák is, de még ezek is csak nagyon ritkán rendelkeznek saját memóriával, így a grafikus processzor is a rendszer memóriáját használja. A legtöbb ember nem érzékeli a laptopok csökkentett grafikus teljesítményét, hiszen szövegszerkesztéshez, vagy Web böngészéshez nincs szükség túl nagy grafikai erőre. Viszont a grafikailag igényesebb programok, mint pl. a CAD programok vagy a 3-D-s játékok csak nagyon erőlködve fognak ezeken a gépeken működni.
A laptop képernyő ként folyékony kristályos kijelzőt (LCD) használ. Az egész gép méretét leginkább a képernyőjének a mérete határozza meg.
A legtöbb laptop rendelkezik saját hangkártyával és beépített hangszórókkal, de a hely miatt ezeken a hangszórókon soha nem lesz olyan élvezhető a hang mint akár egy gyöngébb minőségű klasszikus hangszórón. Persze mindig van lehetőség külső hangszórókat rákapcsolni a gépre.
A laptopok billentyűzete valamivel kisebb illetve a billentyűk közelebb helyezkednek el egymáshoz. Minden laptopra lehet egeret is kötni, de egér nélkül is használható a gép, a touchpad vagy a trackpoint segítségével.
A touchpad a billentyűzet alatt található, kis négyzet alakú rész, két gombbal. Néhány variáció létezik a touchpadek működésére: két rétegű, ahol az egyik réteg a vízszintes a másik pedig a függőleges mozgást érzékeli. Ezt apró drótszenzoros hálóval, vagy félvezetős géllel vagy apró rugókkal érik el. Minden estben a a touchpad érzékeli az ujjunk mozgását, és átalakítja egérmozgássá. Ezután már csak a touchpad alatt-felett található gombokkal kell kattintani.
Gyakori a trackpoint berendezés is. Ez egy kis gumis pöcök a billentyűzet közepén. Ennek a nyomkodását érzékeli a berendezés, és a nyomás ereje és iránya alapján határozza meg az egérmozgás jeleit.
A tápegység biztosítja a számítógépnek a megfelelő elektromos áramot a gépnek. Itt jön a legnagyobb különbség az asztali és a hordozható számítógépek között: a laptop, a beépített akkumulátora segítségével, egy ideig működni tud hálózati áram nélkül is.
Ez első laptopokat Nickel-Cadmium (NiCad) akkumulátorokkal látták el, egyes régebbi gépek még ma is ezzel működnek. Durván két órányi működést tudtak biztosítani a két töltés közt, de a memória effektus miatt ez idővel tovább csökkenhet. Később kezdték alkalmazni a Nickel-Metal Hydride (NiMH) aksikat, amik valamivel hosszabb ideig működőképesek maradtak elődjeiknél, de ma már a Lithium-Ion (LiIon) akkumulátorokat használják, hisz könnyebbek, hosszabb az élettartamuk és nincs memória effektusuk, és akár 1000 újratöltést is kibírnak. Akár 5 órányi működést is tudnak biztosítani a gépnek, habár ez nagyban függ attól is, hogy hogyan van használva a gép, hiszen a laptop minden porcikája, minden programja úgy van beállítva, hogy csak akkor használja az áramot igazán amikor tényleg szüksége van rá.
Ha hosszú időt töltünk a laptoppunk előtt, előbb utóbb hiányozni fog a nagyobb billentyűzet kényelme, illetve egy sokkal nagyobb monitor szépsége. Természetesen erre is van megoldás: sok laptopra direkt köthetünk külső monitort, billentyűzetet, egeret stb. De az úgynevezett docking station, tulajdonképpen átváltoztatja a laptopunkat a számítógép dobozává, és ezen keresztül kapcsolhatjuk rá a külső egységeket (billentyűzet, monitor...). Így az irodánkban kényelmesen dolgozhatunk a gépünkkel, ugyanakkor ha szükséges, bármikor foghatjuk és vihetjük ugyan azt a gépet ugyan azokkal az adatokkal, programokkal, beállításokkal.
Ha majd egyszer nekem is nagyon sok pénzem lesz, biztos veszek én is egy laptopot!